Újabb GMO-s hír a médiában, ami Magyarországon ma sajnos egyet jelent a népbutítási gépezet felpörgetésével.

Mi is akar lenni tehát az a bizonyos Amflora fedőnevű krumpli, aminek az európai termesztésére és forgalmazására a napokban kapta meg a BASF az engedélyt.

A krumplit, a mindenki által kétségtelenül jól ismert étkezési/takarmányozási célokon túl az iparban is felhasználják keményítőtartalma miatt, pl. papírkészítésre.

Az eljárás során a krumpliban levő keményítőt használják fel, pontosabban annak is csak az amilopketin komponensét. A másikat, az amilózt, ipari méretekben, energiát, vizet és reagenset nem kímélve leválasztják. Utóbbi lépést kikerülendő fejlesztette ki a BASF az Amflorát, amely nem (pontosabban csak alig) termel amilózt.

Hogy ezt elérjék, anti-sense technikákat felhasználva kiütötték az amilózszintézis útvonal egyik kulcs enzimjének a génjét. Ez, magyarabbra lefordítva, azt jelenti, hogy olyan transzgénikus növényt hoztak létre, amelyik hátulról-előre (is) átírja a szóbanforgó gént: az így létrejövő RNS, mivel komplementere a növényben normálisan jelenlevő génről készülő RNS-nek, összetapad azzal. Az ilyen kétszálú RNS pedig olyan folyamatokat indít el, amelyek saját lebomlásához vezetnek, vagyis soha nem íródik át róla fehérje. (A folyamatot RNS interferenciának nevezzük, és itt írtam róla bővebben.)

A fordított DNS bevitele speciális vektorokkal történik a növényi sejtekbe. Ahhoz persze, hogy el tudjuk dönteni, sikeres volt-e a bevitel szükség van valami markerre, ami jelzi a folyamat sikerességét. Az ilyen markergéneknek az a feladata, hogy segítségükkel gyorsan el tudjuk választani a DNSünket hordozó sejteket a többiektől: ennek egyik evidens módja, hogy a markergén védelmet nyújt valami reagens ellen, ami a többi sejtet elpusztítja.

Ezzel el is jutottunk a botrány alapjához: az Amflora esetében a marker gén egy antibiotikum (egész pontosan kanamycin) rezisztenciát hordozó gén, az nptII, amely szintén beépült a krumpli genomjába. És ez a para oka, pontosabban az attól való - mint mindjárt látni fogjuk, megkérdezhető megalapozottságú - félelem, hogy a rezisztencia gén a növényből átkerül a baktériumokba, majd horizontális géntranszferrel elterjed, eljut a humán patogénekbe is és még egy eszközt elvesztünk a baktériumok elleni harcban.

Egyrészt persze el kell mondani, hogy ez a technológia ma már meghaladott, mert meg vannak rá az eszközeink, hogy marker gén mentes transzgénikus növényeket állítsunk elő (vannak olyan labor-trükkök, amelyek segítségével a szelekciós lépés után "kivágható" a marker a genomból), s ennek megfelelően már folyik marker mentes krumpli előállítása is. Ugyanakkor a piacradobáshoz vezető utak rögösek, hiszen az Amflora esetében is közel tíz éve kezdődött a kérvényezősdi (és ez meg is magyarázza, hogy miért egy meghaladott technikát látunk itt: amikor fejlesztették, hajdanában-danában, még csak az létezett). 2005-ben már az Európai Élelmiszerügynökség zöld utat adott a dolognak, és mégiscsak ment a huza-vona mostanáig.

A rezisztencia terjedése, ugyan közegészségügyi szempontból nézve fontos felvetés, ugyanakkor megalapozottsága erősen megkérdőjelezhető: becslések szerint annak, hogy a genom 0.00015%-át kitevő DNS darab valóban átkerüljön egy baciba, optimális körülmények között is kevesebb, mint 10-16-on. És ezek után még el kell jutnia is a megfelelő patogén törzsekbe, vagyis végső soron itt még ennél is nagyságrendileg kisebb valószínűségekkel dobálózunk, amelyek akkor is kicsik maradnak, ha eszünkbe idézzük, hogy baktériumokból nagyon sok van. A kanamycin rezisztencia elterjedésének/kialakulásánk lényegesen valószínűbb módja az orvoslásban, állatorvoslásban féllelkiismeretesen használt dózisokban rejlik. (Hiszen, mint az a kommentekben is előkerült, a kanamycin rezisztencia-gént eleve egy olyan baktériumból izoláláták, ami jelen van az emberben is, így ez sok nagyságrenddel valószínűbb forrása lehet a rezisztencia esetleges elterjedésének.)

És itt akkor elértünk a médiahisztihez, hiszen mindebből látható, hogy "egészségügyi" szempontokra hivatkozni, mint azt például az LMP közleménye is teszi, egyszerűen nem megalapozott. Inkább csak a zsigeri, ostoba GMO-ellenesség szítására jó ez az egész, amit jól tükröz a fenti link egyik kommentje, ahol a német BASF termékének apropóján a hozzászóló belezengett a világba, hogy "MONSANTO GET OUT OF EUROPE!"...

Pedig a GMO-król fontos, hogy értelmes vitát tudjunk folytatni. (Bővebben erről itt, itt és itt.) A pro érvekkel (gyorsabb, speciálisabb növénynemesítés, kevesebb növényirtószer, alkalmazkodóbb (kisebb területen, de jobban termő) fajok, fejlődő országokban vitaminok bevitele növényi úton, stb.) szemben fel lehet hozni normális kontrákat is (potenciális ökológiai veszély toxintermelő fajok esetén, monokultúrás termelés elterjedése, jelenleg az európai piacra való termelésnél potenciális előny a "GMO mentesség", a GMO gyártó multik állításait ugyanúgy le kell ellenőrizni, mint a gyógyszergyárak állításait, hiszen az anyagi érdek hegyeket mozgat meg). S mivel minden GMO különbözni fog, nem lesz olyan válasz, ami mindegyikre igaz lenne. Viszont értelmesen is el lehet(ne) dönteni, hogy melyiket éri meg és melyiket nem termeszteni. Akik mindebből hitkérdést akarnak csinálni, azok vagy maguk sem értik, hogy miről van szó, vagy egész egyszerűen hátsó szándékkal terjesztik az ostobaságot.

(A fénykép mrtruffle gyűjteményéből származik. Köszönet Áginak/macsakabagolynak a review tippekért.)