Mire jó a testhosszunk 150%-át elérő nyelv? Például exkluzív táplálékforrást biztosít, mély kelyhű virágok formájában.
A napjait az ecuadori esőerdőben tengető nektárdenevér (Anoura fistulata) esetében legalább is ez a helyzet. Ez a denevér a speciális beporzója a képen látható sárga virágú Centropogon nigricans-nak, szolgáltatásaiért cserében pedig jóformán egyedüli élvezője a növény nektárának. A virágkehely mélysége, ill. a denevér nyelvhossza valószínűleg párhuzamosan alakult ki, de a denevér esetében egy ilyen hosszúságú nyelv tárolásához különleges megoldásokra volt szükség. Maga a nyelv a szájüregen kívül, a mellüreg különleges bugyrában helyezkedik el, és a kinyújtását szabályozó izom (bal oldalon világoskékkel jelölve) pedig a szegycsont leghátsóbb pontjánál rögzül.
(A konvergens evolúció szép példájaként, a hangyaevő tobzoska saját hosszú nyelvét nagyon hasonló módon "tárolja".)
És ha már denevérek. A Nature aktuális számában egy másik cikk is található, amely a denevérek tájékozódását firtatja. Ugyanis hasonlóan a postagalambokhoz, számos denevér faj is híresen jó tájékozódó. A kérdés természetesen, hogy mi segíti őket: tereptárgyak, vagy képesek valamilyen belső iránytűt használni. Ennek eldöntésére szellemes kísérletet terveztek nagy barna denevérek (Eptesicus fuscus) felhasználásával. Az állatokat, lakóhelyüktől pár kilométerre, olyan mágneses térbe helyezték, amely jelentősen eltorzítja a Föld saját mágneses terét. Közben a denevérek láthatták, hogy merre megy le a nap, így ha netán ez utóbbi adja meg számukra a helyes irányt, a mágneses tér változtatgatása nem kellene befolyásolja a tájékozódásukat. Ez azonban a jelek szerint nincs így, hiszen a mágneses térrel "kezelt" állatok a mesterséges tér által meghatározott irányba mentek (kék illetve piros nyilak) a valódi hazaúttal szemben (zöld szín). Ez pedig igen erős érv a mágneses téren alapuló tájékozódás mellett. (A teljes történethez tartozik az is, hougy néhány állat úgy öt kilométer után korrigált, így feltehető, hogy nem csak a mágneses térre hagyatkoznak.)
Ultrahang és mágneses tér: a denevérek nem elégednek meg béna technikai megoldásokkal...
Muchala, N (2006) Nectar bat stows huge tongue in its rib cage. Nature 444: 701-702.
Holland, RA, Thorup, K, Vonhof, MJ, Cochran, WW, Wikelskil, M (2006) Navigation: Bat orientation using Earth's magnetic field. Nature 444: 702.
Utolsó kommentek