A humán paleontológiában nem ritka, hogy egy régi lelet nagy port kavar fel, de ezúttal nemcsak a fosszília kora az, ami miatt a felfedezés "réginek" minősíthető, hanem konkrétan előásásának pillanata is. Tim White és csapata 17 éve bukkant az Ardipithecus ramidus maradványaira, és néhány egész rövid publikációtól eltekintve, azóta is kvázi rejtegetik a világ szeme elől, hogy megfelelően tanulmányozhassák (jó munkához idő kell, ugye). CT rekonstrukció, izotópos vizsgálat, anyám tyúkja - mindent csináltak vele kb., amit elképzelni lehet. Most azonban lehull a fátyol "Ardiról": a mai Science nem kevesebb mint 11 cikkben foglalkozik a hominid őssel és egykori életterével, és külön weboldalt szentel a témának.

Ardi 4.4 millió éve élt, ami azt jelenti, hogy a lelet kb. 1 millió évvel idősebb, mint Lucy és a "korkülönbség" a jellegek szintjén is fellelhető. Lucy lábainak felépítése annyiban nagyon "emberi" volt, hogy nagy lábujjukat már nem tudták szembefordítani a talpukkal, ellentétben a ma élő csimpánz fajokkal. Ardi esetében azonban ez még nem figyelhető meg.

Ennek ellenére, azonban Ardi nem csimpánz és nem is csimpánz ős volt. Méretben hasonlított a csimpánzokra (kb. 120 cm magas és 50 kg volt; agykoponyájának mérete is kb a csimpánzokkal megegyező lehetett), de számos jellege alapján (pl. viszonylag kis szemfogak) már biztosan állítható, hogy egy hominid ősről van szó, és még csak nem is a két közeli rokon főemlős közös őséről.

Az egyik ilyen érdekesség, hogy az Ardipithecus keze egyáltalán nem mutatja jelét a kézfejen járásnak, ami a csimpánzok és gorillák jellegzetessége. Ebből több következtetés is levonható, de amit a szerzők favorizálnak az az, hogy az eddigi közmegegyezéssel ellentétben a főemlősök közös őse nem a kézfején járt, hanem .... hogyan is? Na, ez egy picit bizonytalan. Valószínűleg képes volt a két lábon járására, de csak módjával: futni pl. egész biztosan nem tudott, és az is valószínűsíthető, hogy nem obligát két lábon járó volt. (Zárójelben, de ez egyben azt jelenti, hogy a csimpánzokban és a gorillákban egymástól függetlenül alakult ki a kézfejen járás mozgásformája.)

A lelet külön érdekessége, hogy egy fosszíliákban egyénként is igen gazdag rétegből bukkant elő. Közel 6000 más fosszília került elő a környezetéből (csigák, kis emlősök, madarak, fák, magvak), amelyek segítségével az élőhelyének teljes ökológiáját rekonstruálni tudjuk. A legfontosabb következtetés, hogy ez a hely nem a szavanna volt. Ez szintén szembe megy az aktuális konszenzussal, de a fosszilis flóra és fauna vitathatatlanul erdőre utal.

Mit jelent Ardi az "emberré válás" szemszögéből? Nos, drámai bejelentésre ne tessék számítani. Azt már eddig is tudtuk, hogy a Homo sapiens felé vezető fa igencsak gazdag ágakban, mára már kihalt vonalakban (hogy a két leghíresebbet említsem: a neandervölgyi ember és a "hobbit"). Az Ardopithecus ramidust három féle képpen illeszthetjük be a kirakósba: vagy csak egy a Homo génusz felé mutató köteg egyik eleme a sokból (1. hipotézis), vagy az Australopithecusok elődje, és ebből kifolyólag  a mi közvetett ősünk is (2. hipotézis), de azt sem lehet kizárni, hogy egy eddig ismeretlen "vakvágány" előörse (3. hipotézis). Előbb utóbb, újabb leletek előkerülésével remélhetőleg ez tisztázódni fog.

Bővebben a témáról John Hawks blogjában lehet olvasni, illetve lásd az alábbi tíz perces kis videót.