A biotechnológiai kutatások egyik Szent Grálja napjainkban a "minimális bakteriális genom" leírása, illetve szintetizálása. Egy ilyen genom csak azokat a géneket foglalná magába, amelyek elengedhetetlenek egy baktárium életben maradásához. Hogy melyek ezek a gének az természetesen önmagában is érdekes kérdés, de a kutatásoknak van egy jelentős anyagi vonzata is: a minimálgenomú baktérium ideális alanya lenne a biotechnológiai módosításoknak. Például új útvonalakat "beletáplálva" képes lehetne szemét lebontásával hidrogént előállítani, amit aztán üzemanyagként lehetne tovább hasznosítani - na persze nem ingyen. Talán nem is véletlen, hogy a nem éppen altruizmusáról híres Craig Venter már évek óta próbálozik egy ilyen genom előállításával.

A fentiek miatt övezi mindig izgalom egy-egy viszonylag kisméretű bakteriális genom megszekvenálását: hátha az új ismeret közelebb visz a mágikus "minimál genom" felismeréséhez. Most éppen egy új rekordert köszönthetünk: a levélbolhák (Psyllidae) egyik endoszimbiontája a Carsonella rudii mindössze 160.000 bázispár hosszúságú genetikai állománnyal rendelkezik, ami mindössze a harmada az eddig ismert legrövidebb genomnak.

A baktérium jelenléte egyébként igen fontos a rovar számára is, hiszen saját diétája híján van jópár fontos aminosavnak és más tápanyagnak, ezeket pedig az "albérletért" cserében a baktérium állítja elő. Ennek megfelelően "megbecsülésnek" is örvend, hiszen a rovar specializált sejteket, ún. bakteriocitákat hoz létre a baci tenyésztésére (a mellékelt ábrán látható egy ilyen: a világoskék sejtmag körül sötétkében sorakoznak a sejtben lakó bakétriumok).

A minimális genom nem nagyon enged pazarlást, nem nagyon van nyoma nem kódoló szakaszoknak a Crasonella genomjában: 97%-a kódoló funkciót tölt be (egész pontosan 182 különböző fehérjét kódol - csak iránymutatóként: az elméleti minimum ma 151 körül van).


Nakabachi, A, Yamashita, A, Toh, H, Ishikawa, H, Dunbar, HE, Moran, NA, Hattori, M (2006) The 160-Kilobase Genome of the Bacterial Endosymbiont Carsonella. Science 314: 267.