tg-cbmass-20121025

Az enyhe blogszünet, részint munkának, részint konferenciázásnak tudható be, és egyelőre nem tudok a jövő hétre se biztatót mondani, elnézést. Addig esetleg rövidebb posztok lesznek, inkább amolyan ajánló formában. Mára ezekből kettő jutott:

• Az aktuális Nature-ben arról esik szó, hogy a zöldszervezetek militáns GMO-ellenességének a tudomány nemcsak azért lesz áldozata, mert gyakran ellehetetlenül, hanem azért is, mert olyan ellenreakciót vált ki számos, egyébként tehetséges kutatóban, amelynek eredményeként képtelenek bármilyen GMO ellenes kritikát elviselni.
• Úgy néz ki, hogy Lynn Margulis egy kicsit becsavarodott: persze az endoszimbiózis elmélet anyjától soha nem álltak távol a meredek gondolatok, de legutóbb azonban egy tudományosan is nagyon megkérdőjelezhetőt lépett: mint az Amerikai Tudományos Akadémia tagjának, minden évben lehetősége van néhány cikket gyakorlatilag komolyabb peer-review nélkül leközöltetnie az Akadémia lapjában, az elég rangosnak számító PNAS-ben. Most egy öreg liverpooli zoológus munkáját választotta, amelyben a bácsi nem kevesebbet állít, mint hogy a lepkék életciklusának hernyó fázisa úgy jött létre, hogy a lepke-ős tévedésből egy őslégcsöves peripatidával párzott. Mivel utóbbi egy kicsit hasonlít a hernyóra, zoológusunk szerint ez a hernyó-stádium létrejöttének titka. Jerry Coyne részletesen is leírja, hogy miért szörnyen valószínűtlen ez.
  

(Ezúttal Szabó Rebeka, az LMP választmányi tagja válaszol korábban feltett (kör)kérdéseinkre.)

1.) Miután 2005-ben az FVM moratóriumot hirdetett a MON810 GM kukoricamoly-rezisztens fajtacsoport szabadföldi termesztésére, egy évvel később pedig az Országgyűlés ötpárti egyetértésben elfogadott határozattal utasította a kormányt a GM növények szigorú szabályozására és a moratórium fenntartására, Magyarország benyújtotta a határozatot alátámasztó új kutatási eredményeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalhoz (EFSA), hogy az szakmai értékelést és javaslatot készítsen az Európai Bizottság számára a moratórium fenntartásáról vagy feloldásáról. Az EFSA GMO Panele megalapozatlannak találta a magyar eredményeket, így az Európai Bizottság a magyar moratórium feloldását javasolta. Hazánk diplomáciai erőfeszítéseinek következtében azonban 2007 februárjában az EU Minisztereinek Tanácsa nagy többséggel a magyar moratórium fenntartása mellett (tehát a Bizottság ellenében) döntött. Ezt követően 2008. június 11-én szóbeli egyeztetésre, azaz a szóban forgó tudományos eredmények bemutatására került sor a magyar kutatók és az EFSA GMO panel tagjai között. Ezután adta ki az EFSA a kérdésben is említett új, a magyar álláspontot megalapozatlannak tekintő állásfoglalását, amire a magyarok részletes, tudományos eredményeken alapuló viszontválaszt küldtek (ez ebben a dokumentumban olvasható). Idén az EU újfent napirendre tűzte a moratórium feloldását, amit februárban a Minisztereinek Tanácsa megint elutasított, tehát egyelőre marad a magyar MON810 tilalom.

Azt hiszem, hogy egyik párttól, így az LMP-től sem várható el, hogy beszálljon az EFSA és a magyar kutatók között zajló tudományos vitába, és konkrétan megerősítse, vagy cáfolja a részletes szakmai érveket. Addig azonban, amíg a tudományos vita nem dől el, és nem születnek a MON810 GM kukoricafajta hosszú távú egészségi és környezeti hatásait megnyugtató módon tisztázó kutatási eredmények, egy pártnak álláspontja kialakításakor az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani, tehát nem támogathatja egy bizonytalan hatású új produktum széleskörű használatát (termesztését). Számos közismert negatív tapasztalat (pl. DDT, freonok) kellőképpen alátámasztja az elővigyázatosság elvének létjogosultságát (és nem mellesleg összhangban van a GM élőlényekre vonatkozó 2001/18/EC EU irányelvvel is). És anélkül, hogy a fent említett tudományos vita részleteibe belemennék, megemlítek egy körülményt, ami mindenképp a moratórium fenntartását támasztja alá: Magyarországon a kukoricamoly ellen a gazdák nem védekeznek, mert a kártétele nem jelentős, tehát eleve nem indokolt a MON 810-es fajta bevezetése.

Az LMP nem állítja, hogy az EFSA elfogult lenne, és természetesen nincsenek erre vonatkozó bizonyítékaink sem. Mindazonáltal megjegyezném, hogy a magyar fél legutóbbi hivatalos válaszlevelében leírta, hogy az EFSA Panel 2008. június 11-i egyeztetésen tanúsított hozzállása alapján megerősítettnek érzi azt a más tagállamok képviselőitől előzetesen hallott informális véleményt, hogy ez a találkozó csak egy formalitás lesz, amellyel az EFSA csak a procedurális követelményeknek tesz eleget, és nem is próbál meg érdemi párbeszédet kialakítani. A magyar fél sérelmezte, hogy a kétórás ülésen nem alakult ki érdemi vita, a magyar eredmények bemutatását követően az EFSA GMO Panel jelenlévő tagjai nem tettek fel kérdéseket és nem fejezték ki kétségeiket, ezért kifejezetten váratlan volt az újabb, teljesen elutasító álláspont. Továbbá az is elgondolkodtató, hogy a többi, ugyancsak MON 810 kukoricára vonatkozó moratóriumot fenntartó tagállam (Görögország, Franciaország, Ausztria) tilalmáról szintén teljesen elmarasztaló állásfoglalást adott ki az EFSA, holott az adott országok a magyarokétól eltérő, saját kutatási eredméyeiket terjesztették be bizonyíték gyanánt (ld például).

2.) Az első kérdésre adott válaszom alapján sejthető, hogy a genetikailag módosított növények széleskörű termesztésbe vonásával kapcsolatban számos kétely merülhet fel (amelyekre számos ökológiai vonatkozású példát tudnék még hozni), és hogy a döntéshozásra hivatott intézmények eljárása több ponton kifogásolható. Ezért az LMP általában a GMO-engedélyezés átgondolása mellett érvel, már csak azért is, mert az a tény, hogy az egyelőre tisztázatlan egészségügyi és környezeti hatású MON810 kukoricafajtákat nálunk még nem termesztik, csak komoly diplomáciai erőfeszítéseknek és az EU-s eljárásrend határait súroló megoldásoknak köszönhető, amelyeket ráadásul újra és újra le kell folytatni, mert évről évre megpróbálják megsemmisíteni a hazai moratóriumot. A génmódosított növények termesztését tehát nem ideológiai alapon utasítjuk el, hanem azok hatásait pro vagy kontra egyértelműen bizonyító eredmények híján. A génmódosítással, mint technológiával szemben nincsenek ab ovo kifogásaink (feltéve, ha konkrét etikai, társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatok megfelelő intézményi háttérbe és szabályozásba illeszkedő vizsgálatokkal kizárhatók), hiszen tudatában vagyunk annak is, hogy egyéb GMO technológiával előállított szervezetek jelenleg is alkalmazásban vannak (pl. gyógyászati célú GM baktériumok). Mindemellett egy ökopolitikai pártnak azért azt a világnézeti kérdést is fel kell vetnie, hogy vajon jó úton járunk-e, ha a produktivista gazdasági/társadalmi berendezkedésünkből eredő egyre súlyosbodó problémákat pusztán újabb és újabb erőforrás-igényes technológiai fejlesztésekkel próbáljuk megoldani.

3.) Általánosságban, ha független vizsgálatok bizonyítanák egy adott GM szervezet ártalmatlanságát, és ki tudnánk védeni a GM eredetű élelmiszer termelés negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait is (ugyanis az etikai szempontokat is felvet, hogy „lenyomhatunk-e” egy adott, akár ártalmatlan terméket a fogyasztók torkán, ha azzal ők alapvetően nem szimpatizálnak), illetve találnánk arra megoldást, hogy a GM növény szabadföldi termesztése ne jelentse a környék valamennyi hasonló terményének GMO szennyezését, akkor nem zárkóznánk el az adott GM szervezet használatától. Lényegesnek tartjuk azonban az elővigyázatosság elvének alkalmazását, mielőtt új élőlényeket és új termesztési technológiákat engedünk be amúgy is számos pontos sérült agrár-ökológiai rendszereinkbe, továbbá hogy a döntések független szakértők által elvégzett korrekt vizsgálatokon alapuljanak. Naivitás volna nem számolni azzal, hogy a GM növények előállítása és termesztésbe vonása hatalmas üzlet, és az ilyen esetekben a hosszabb távú társadalmi és környezeti kockázatok mérlegelése gyakran alulmarad a rövitávú profittal szemben.

Előzmények:

Re: Génpiszka-piszka - Hegyi Gyula (MSZP)
Génpiszka-piszka

(Ha osztanánk a sebességre díjat, azt Hegyi Gyula kapná, aki hihetetlen impresszív sebességgel válaszolt GMO-s kérdéseinkre. Ha majd összegyűl több válasz, akkor lesz egy reakció poszt is. Ha nem lesz több válasz, akkor is ;-)).)

"Az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága tegnap (megj.: 16-án - dolphin) - előterjesztésemben - ismét megvitatta a GMO-kérdést. Egyértelművé vált, amit én eddig is hangsúlyoztam, hogy az EFSA nem végez önálló vizsgálatot, csak a gyártó által benyújtott dokumentációt értékeli. Ezt az Európai Bizottság (Commisson) jelen levő vezető képviselője is elismerte. Minimális követelmény lenne, hogy ne a forgalmazásban érdekelt cég, hanem független szakértők végezzék el a vizsgálatot.
Az irodalomban természetesen léteznek "jó" GMO-k, mint a fokozottan szárazságtűrő növények, de az európai piacra kizárólag toxikus anyagot termelő növényeket - elsősorban a MON810-et akarják behozni. A géntechnológiát általában és a génmódosított növényekkel való kutatásokat természetesen nagy hiba lenne "betiltani". De erről szó sincs. Egy mérget termelő, a környezetet veszélyeztető, a gazdálkodókat a magas jogdíjjal és a kötelező kiegészítőkkel megkárosító kukoricafajtáról vam szó, amelyet az EU Magyarországra akar kényszeríteni - olyan károkozó ellen védekezve, amely nem is okoz különös károkat Magyarországon.
Ha sikerül elérni, hogy minden EU-tagállam maga határozzon, akatr-e GMO-kat vagy nem a saját területén, akkor az Ön által felvetett kérdéseken is el kell gondolkozni.
Addig a diktátum ellen kell küzdeni."

Aki már korábban olvasta a blogon génmódosításról alkotott véleményünket, az gondolom nem lepődik meg, hogy amikor bő két hete attól zengett a teljes magyar média, hogy mekkora öröm is az, hogy "Magyarország génmódosítás mentes marad" és ez egy mekkora össznépi összeborulás most akkor, mi koránt sem éreztük az előírt extázist, hanem azon morgolódtunk, hogy egy tudományos kérdésben úgy sikerült véleményt alkotni, hogy közben a valóban érdemi vita el sem kezdődött.

Hogy egy kicsit jobban megérthessük, mit is jelent a magyar álláspont, az alábbi kérdésekkel kerestem meg a parlamenti pártok, valamint az LMP egy-egy képviselőjét:

1. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tavaly megvizsgálta a magyar álláspontot a MON810 génmódosított kukorica kapcsán és azt (ismételten) megalapozatlannak találta. Milyen szakmai ellenvetések miatt gondolja Ön és a pártja, hogy az EFSA tavalyi, ill. korábbi jelentése megalapozatlan? (A napi sajtóban népszerűnek bizonyult az az álláspont, hogy az EFSA GMO-bizottsága túlságosan a "GMO-lobbi" hatása alá került. Amennyiben Ön osztja ezt a nézetet, kérem, jelölje meg, hogy a szóban forgó bizottság melyik tagjairól van szó, ill. melyik cégről, és mi a (közvetett vagy közvetlen) bizonyíték a kapcsolatra.)
2. A döntést üdvözölve valamennyi magyar politikai erő azt emelte ki, hogy Magyarország "génmódosítás-mentes marad". Mivel ez a nézet lényegesen túlmutat a MON810 kukorica elutasításán, kérem, indokolja meg, milyen általános ellenvetések merülnek fel a génmódosítással, mint technológiával szemben, amelyek ugyanúgy érvényesek a Bt-kukoricéra, mint a ciszgenezissel létrehozott fajtákra? 
3. Van olyan feltétel, amelynek teljesülése esetén Ön és az Ön által képviselt politikai erő megváltoztatná a génmódosított élőlényekről alkotott nézetét? Ha igen, akkor kérem nevezze meg ezt a feltételt, ha pedig nincs, kérem írja meg, miért.
   

Az esetleges válaszokat (néhány már született) a blogban közzétesszük. 

(Bár bő egy éve már leírtam a lényeget, egy mai IndexVideo miatt most amúgy is megint a génmódosításról írnék. Mivel azonban a napokban hasonló apropóból már máshol írtam néhány sort, és nincs kedvem kvázi ugyanazt leírni, most annak a betűhalmaznak kicsit átírt verzióját teszem ide.) 

Egy mondatban a lényeg: nincs semmilyen a priori okunk arra, hogy a génmódosítást félelmetesnek állítsuk be, és a génmódosítás, mint technológia, csuklóból elutasítása nemcsak alaptalan és tudománytalan, de felelőtlen is.

És akkor egy kicsit részletesebben: a génmódosítás mindennapjaink része, bár remélhetőleg egy biológia-blogban ezt fölösleges nagyon kifejteni. A természet maga is intenzíven "génmodosít" (mutációk, anyone?), amit aztán mi, emberek, keményen kihasznál(t)unk. Aki azt hiszi, hogy a génmódosítást csak őrült és/vagy pénzéhes tudósok csinálják, szuper-titkos laborjaikban, az az én szememben ignoranciából egy kreacionista szintjén mozog, hiszen mind a ketten a genomok kvázi állandóságát hiszik és hirdetik.

Nyilván nem az jut eszünkbe, amikor kukoricát veszünk, hogy ennek a növénynek erősen módosult tga1 génje van, vagy amikor rizst főzünk, hogy az azért válhatott a fél világ haszonnövényévé, mert az sh4 gén mutációjának következtében nem szórja a magjait. (A jázmin rizs kedvelői meg az sk2 enzim loss-of-function mutációjáért lehetnek hálásak, a sticky-rice rajongók pedig egy keményítő-szintáz splice-acceptor mutációjáért.) Az organic szekcióban/piacon vásárolt hosszúkás (lucullus) paradicsomot fogyasztva sem az az első gondolatunk, hogy hú, ez mennyire transzgén, hiszen egy transzpozon ugrott az IQD12 gén szabályozórégiójába és emiatt az túltermelődik, pedig mégis erről van szó. Vagy ott van az ultimate Frankenfood, már ha az eredeti történetre gondolunk, a 3-4 különböző faj hibridizációjából létrejött búza - amit mégis gondokozás nélkül fogyasztunk.

Ami, így 2009-ben, különbözik az előző sokezer évtől, hogy több évig (évtizedig) tartó szelekció-keresztezés-szelekció helyett közvetlenül, célzottabban tudunk géneket módosítani. Igen, ez azt is jelenti, hogy akár Bt-toxint tudunk termeltetni a levelekkel, de azt is jelentheti, hogy ún. ciszgenezist hajtunk végre, amikor rokon fajtákból viszünk át közvetlenul genomi szakaszokat a tápnövénybe. Ez gyakorlatilag ugyanazzal az eredménnyel jár, mint az előbb említett, erősen időigényes "klasszikus" eljárás, ahol tucatnyi generációt eltarthat, amíg sikerül csak az adott szakaszt berekombináltatni.  Ciszgenezissel már növeltek meg a fehérjehozamot, vagy a szárazságtoleranciát gabonafajokban, de ebből a legtöbben nem tudunk semmit, mert ezek a növények (hiába csak búzafajta - búzafajta közti génmódosításról van szó), egy csomó helyen nem kerülhettek forgalomba, hiszen jajistenemgéjemók. Személy szerint nem latom, hogy állíthatja valaki, bármilyen alapon, hogy ez nem egy nonszensz állapot.