(Bár bő egy éve már leírtam a lényeget, egy mai IndexVideo miatt most amúgy is megint a génmódosításról írnék. Mivel azonban a napokban hasonló apropóból már máshol írtam néhány sort, és nincs kedvem kvázi ugyanazt leírni, most annak a betűhalmaznak kicsit átírt verzióját teszem ide.)
Egy mondatban a lényeg: nincs semmilyen a priori okunk arra, hogy a génmódosítást félelmetesnek állítsuk be, és a génmódosítás, mint
technológia, csuklóból elutasítása nemcsak alaptalan és tudománytalan, de felelőtlen is.
És akkor egy kicsit részletesebben: a génmódosítás mindennapjaink
része, bár remélhetőleg egy biológia-blogban ezt fölösleges nagyon kifejteni. A természet maga is intenzíven "génmodosít"
(mutációk, anyone?), amit aztán mi, emberek, keményen kihasznál(t)unk.
Aki azt hiszi, hogy a génmódosítást csak őrült és/vagy pénzéhes
tudósok csinálják, szuper-titkos laborjaikban, az az én szememben
ignoranciából egy kreacionista szintjén mozog, hiszen mind a ketten a
genomok kvázi állandóságát hiszik és hirdetik.
Nyilván nem az jut eszünkbe, amikor kukoricát veszünk, hogy ennek a
növénynek erősen módosult tga1 génje van, vagy amikor rizst főzünk,
hogy az azért válhatott a fél világ haszonnövényévé, mert az sh4 gén
mutációjának következtében nem szórja a magjait. (A jázmin rizs
kedvelői meg az sk2 enzim loss-of-function mutációjáért lehetnek
hálásak, a sticky-rice rajongók pedig egy keményítő-szintáz
splice-acceptor mutációjáért.) Az organic szekcióban/piacon vásárolt
hosszúkás (lucullus) paradicsomot fogyasztva sem az az első
gondolatunk, hogy hú, ez mennyire transzgén, hiszen egy transzpozon
ugrott az IQD12 gén szabályozórégiójába és emiatt az túltermelődik,
pedig mégis erről van szó. Vagy ott van az ultimate Frankenfood, már
ha az eredeti történetre gondolunk, a 3-4 különböző faj
hibridizációjából létrejött búza - amit mégis gondokozás nélkül
fogyasztunk.
Ami, így 2009-ben, különbözik az előző sokezer évtől, hogy több évig
(évtizedig) tartó szelekció-keresztezés-szelekció helyett közvetlenül, célzottabban tudunk géneket módosítani. Igen, ez azt is jelenti, hogy akár Bt-toxint tudunk termeltetni a levelekkel, de azt is jelentheti, hogy ún. ciszgenezist hajtunk végre, amikor rokon fajtákból viszünk át közvetlenul genomi szakaszokat a tápnövénybe. Ez gyakorlatilag ugyanazzal az eredménnyel jár, mint az előbb említett, erősen időigényes "klasszikus" eljárás, ahol tucatnyi generációt eltarthat, amíg sikerül csak az adott szakaszt berekombináltatni. Ciszgenezissel már növeltek meg a fehérjehozamot, vagy a szárazságtoleranciát gabonafajokban, de ebből a legtöbben nem tudunk semmit, mert ezek a növények (hiába csak búzafajta - búzafajta közti génmódosításról van szó), egy csomó helyen nem kerülhettek forgalomba, hiszen jajistenemgéjemók. Személy szerint nem latom, hogy állíthatja valaki, bármilyen alapon, hogy ez nem egy nonszensz állapot.
A zöld mozgalmak elemi érdeke, hogy egy flottul működő teszt- és monitoring rendszert állítsanak fel, amivel kiszámíthatóan lehet tesztelni az egyes GM fajokat, és ezek alapján a valóban veszélyeseket betiltani, a többit meg szépen engedni termeszteni. Ha "erkölcsi alapon" született dogmatikus döntésekhez akarjuk igazítani a tudományos eredményeket, akkor azzal magunkat és a tudományos módszert járatjuk le. És ha majd lesz egy valóban veszélyes GMO, akkor hiába veri a Greenpeace a tam-tamot, mert már senki nem veszi komolyan sem őket, sem más zöld szervezeteket. És ez egy tényleges felelősség.
Utolsó kommentek