(Ezúttal Szabó Rebeka, az LMP választmányi tagja válaszol korábban feltett (kör)kérdéseinkre.)

1.) Miután 2005-ben az FVM moratóriumot hirdetett a MON810 GM kukoricamoly-rezisztens fajtacsoport szabadföldi termesztésére, egy évvel később pedig az Országgyűlés ötpárti egyetértésben elfogadott határozattal utasította a kormányt a GM növények szigorú szabályozására és a moratórium fenntartására, Magyarország benyújtotta a határozatot alátámasztó új kutatási eredményeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalhoz (EFSA), hogy az szakmai értékelést és javaslatot készítsen az Európai Bizottság számára a moratórium fenntartásáról vagy feloldásáról. Az EFSA GMO Panele megalapozatlannak találta a magyar eredményeket, így az Európai Bizottság a magyar moratórium feloldását javasolta. Hazánk diplomáciai erőfeszítéseinek következtében azonban 2007 februárjában az EU Minisztereinek Tanácsa nagy többséggel a magyar moratórium fenntartása mellett (tehát a Bizottság ellenében) döntött. Ezt követően 2008. június 11-én szóbeli egyeztetésre, azaz a szóban forgó tudományos eredmények bemutatására került sor a magyar kutatók és az EFSA GMO panel tagjai között. Ezután adta ki az EFSA a kérdésben is említett új, a magyar álláspontot megalapozatlannak tekintő állásfoglalását, amire a magyarok részletes, tudományos eredményeken alapuló viszontválaszt küldtek (ez ebben a dokumentumban olvasható). Idén az EU újfent napirendre tűzte a moratórium feloldását, amit februárban a Minisztereinek Tanácsa megint elutasított, tehát egyelőre marad a magyar MON810 tilalom.

Azt hiszem, hogy egyik párttól, így az LMP-től sem várható el, hogy beszálljon az EFSA és a magyar kutatók között zajló tudományos vitába, és konkrétan megerősítse, vagy cáfolja a részletes szakmai érveket. Addig azonban, amíg a tudományos vita nem dől el, és nem születnek a MON810 GM kukoricafajta hosszú távú egészségi és környezeti hatásait megnyugtató módon tisztázó kutatási eredmények, egy pártnak álláspontja kialakításakor az elővigyázatosság elvét kell szem előtt tartani, tehát nem támogathatja egy bizonytalan hatású új produktum széleskörű használatát (termesztését). Számos közismert negatív tapasztalat (pl. DDT, freonok) kellőképpen alátámasztja az elővigyázatosság elvének létjogosultságát (és nem mellesleg összhangban van a GM élőlényekre vonatkozó 2001/18/EC EU irányelvvel is). És anélkül, hogy a fent említett tudományos vita részleteibe belemennék, megemlítek egy körülményt, ami mindenképp a moratórium fenntartását támasztja alá: Magyarországon a kukoricamoly ellen a gazdák nem védekeznek, mert a kártétele nem jelentős, tehát eleve nem indokolt a MON 810-es fajta bevezetése.

Az LMP nem állítja, hogy az EFSA elfogult lenne, és természetesen nincsenek erre vonatkozó bizonyítékaink sem. Mindazonáltal megjegyezném, hogy a magyar fél legutóbbi hivatalos válaszlevelében leírta, hogy az EFSA Panel 2008. június 11-i egyeztetésen tanúsított hozzállása alapján megerősítettnek érzi azt a más tagállamok képviselőitől előzetesen hallott informális véleményt, hogy ez a találkozó csak egy formalitás lesz, amellyel az EFSA csak a procedurális követelményeknek tesz eleget, és nem is próbál meg érdemi párbeszédet kialakítani. A magyar fél sérelmezte, hogy a kétórás ülésen nem alakult ki érdemi vita, a magyar eredmények bemutatását követően az EFSA GMO Panel jelenlévő tagjai nem tettek fel kérdéseket és nem fejezték ki kétségeiket, ezért kifejezetten váratlan volt az újabb, teljesen elutasító álláspont. Továbbá az is elgondolkodtató, hogy a többi, ugyancsak MON 810 kukoricára vonatkozó moratóriumot fenntartó tagállam (Görögország, Franciaország, Ausztria) tilalmáról szintén teljesen elmarasztaló állásfoglalást adott ki az EFSA, holott az adott országok a magyarokétól eltérő, saját kutatási eredméyeiket terjesztették be bizonyíték gyanánt (ld például).

2.) Az első kérdésre adott válaszom alapján sejthető, hogy a genetikailag módosított növények széleskörű termesztésbe vonásával kapcsolatban számos kétely merülhet fel (amelyekre számos ökológiai vonatkozású példát tudnék még hozni), és hogy a döntéshozásra hivatott intézmények eljárása több ponton kifogásolható. Ezért az LMP általában a GMO-engedélyezés átgondolása mellett érvel, már csak azért is, mert az a tény, hogy az egyelőre tisztázatlan egészségügyi és környezeti hatású MON810 kukoricafajtákat nálunk még nem termesztik, csak komoly diplomáciai erőfeszítéseknek és az EU-s eljárásrend határait súroló megoldásoknak köszönhető, amelyeket ráadásul újra és újra le kell folytatni, mert évről évre megpróbálják megsemmisíteni a hazai moratóriumot. A génmódosított növények termesztését tehát nem ideológiai alapon utasítjuk el, hanem azok hatásait pro vagy kontra egyértelműen bizonyító eredmények híján. A génmódosítással, mint technológiával szemben nincsenek ab ovo kifogásaink (feltéve, ha konkrét etikai, társadalmi, gazdasági és környezeti kockázatok megfelelő intézményi háttérbe és szabályozásba illeszkedő vizsgálatokkal kizárhatók), hiszen tudatában vagyunk annak is, hogy egyéb GMO technológiával előállított szervezetek jelenleg is alkalmazásban vannak (pl. gyógyászati célú GM baktériumok). Mindemellett egy ökopolitikai pártnak azért azt a világnézeti kérdést is fel kell vetnie, hogy vajon jó úton járunk-e, ha a produktivista gazdasági/társadalmi berendezkedésünkből eredő egyre súlyosbodó problémákat pusztán újabb és újabb erőforrás-igényes technológiai fejlesztésekkel próbáljuk megoldani.

3.) Általánosságban, ha független vizsgálatok bizonyítanák egy adott GM szervezet ártalmatlanságát, és ki tudnánk védeni a GM eredetű élelmiszer termelés negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait is (ugyanis az etikai szempontokat is felvet, hogy „lenyomhatunk-e” egy adott, akár ártalmatlan terméket a fogyasztók torkán, ha azzal ők alapvetően nem szimpatizálnak), illetve találnánk arra megoldást, hogy a GM növény szabadföldi termesztése ne jelentse a környék valamennyi hasonló terményének GMO szennyezését, akkor nem zárkóznánk el az adott GM szervezet használatától. Lényegesnek tartjuk azonban az elővigyázatosság elvének alkalmazását, mielőtt új élőlényeket és új termesztési technológiákat engedünk be amúgy is számos pontos sérült agrár-ökológiai rendszereinkbe, továbbá hogy a döntések független szakértők által elvégzett korrekt vizsgálatokon alapuljanak. Naivitás volna nem számolni azzal, hogy a GM növények előállítása és termesztésbe vonása hatalmas üzlet, és az ilyen esetekben a hosszabb távú társadalmi és környezeti kockázatok mérlegelése gyakran alulmarad a rövitávú profittal szemben.

Előzmények:

Re: Génpiszka-piszka - Hegyi Gyula (MSZP)
Génpiszka-piszka