Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Majomkodás


Leah mélységet méreget (klikk a képre nagyobb verzióért).

Bár rég elmúltak azok az idők, amikor az eszközhasználatot kizárólagos emberi privilégiumnak tartották, még így is felvillanyozó egyes állatfajok esetén megfigyelni. Különösen, ha a szóbanforgó faj annyira közel áll hozzánk, mint a gorilla. Thomas Breuer és társai Kongó északi részének mocsaras erdeiben kaptak néhány vadon élő gorillalányt bot használat közben lencsevégre.[1] Az igazi kérdés az (sajnos még nincs válasz rá), hogy a gorillák között is, a csimpánzok termesz-vadász magatartásához hasonlóan, szociális úton (vagyis egyfajta mémként) adódik-e át a bot használatának csínja és bínja.


[1] Breuer, T., Ndoundou-Hockemba, M. and Fishlock, V. (2005) First Observation of Tool Use in Wild Gorillas. PLoS Biol. 3(11): e380
0 Tovább

Habemus Designatorum?

Nincs könnyű helyzetben az aki a Vatikán és az Értelmes Tervezés (ID) viszonyát próbálja manapság tisztán látni. Míg II. János Pál pápa idején viszonylag egyértelmű volt a Szentszék álláspontja a kreacionista-evolucionista vitában, mára a helyzet homályosabbá vált.
1996 október 22.-i beszédében II. János Pál egyértelműen kiállt az evolúció mellett pontot téve azon spekulációk végére, hogy a katolikus egyház támogatja az ID-t, vagy a kreacionizmus bármilyen más formáját (az idézetek angolul vannak, mert a legtöbbre nem leltem magyar nyelvű fordítást):

"Today [...] some new findings lead us toward the recognition of evolution as more than an hypothesis. In fact it is remarkable that this theory has had progressively greater influence on the spirit of researchers, following a series of discoveries in different scholarly disciplines. The convergence in the results of these independent studies—which was neither planned nor sought—constitutes in itself a significant argument in favor of the theory."
Természetesen ez nem jelentette, hogy a Vatikán mindenestül elvetette a Teremtés könyvét, minössze azt, hogy elfogadta az emberi test evolúció útján való létrejöttét, a lelket azonban isteni adománynak tartotta:
"Pius XII underlined the essential point: if the origin of the human body comes through living matter which existed previously, the spiritual soul is created directly by God ("animas enim a Deo immediate creari catholica fides non retimere iubet"). (Humani Generis)"

Ezzel az említett vita hosszú ideig elülni látszott, mígnem a néhai pápa halála után Christoph Schönborn, bécsi érsek alaposan fel nem kavart a kedélyeket júliusban a New York Timesban megjelent publicisztikájával (személyes véleményem szerint, cikkének időzítése, minimum érdekes). Ebben II. János Pál 1996-os beszédét lényegtelennek bélyegzi és azt fejtegeti, hogy bár a közös őstől való származás nem vonható kétségbe, maga az evolúciós folyamat magán viseli a tervezettség, isteni beavatkozás jegyeit. (Sőt, szavai szerint, minden olyan gondolatrendszer amely nem foglalkozik a tervezettség nagyszámú (sic!) bizonyítékával az ideológia és nem tudomány.)
Schönborn írása (mely valószínűleg az ID szellemi fellegvárának számító Discovery Institute lobbizása nyomán készült) éles kritikát kapott egyebek mellett a katolikus egyházon belülről is. Andrew Greeley és George Coyne, a vatikáni obszervatórium vezetője egyaránt felrótták az érseknek, hogy nyilatkozata azt sugallja, hogy a vallás tudományos következtetéseket diktálhat. Coyne atya levele különösen érdekes, két idézetet ki is emelnék belőle:

"Science is completely neutral with respect to philosophical or theological implications that may be drawn from its conclusions. Those conclusions are always subject to improvement. That is why science is such an interesting adventure and scientists curiously interesting creatures. But for someone to deny the best of today’s science on religious grounds is to live in that groundless fear just mentioned.
[...]
God lets the world be what it will be in its continuous evolution. He is not continually intervening, but rather allows, participates, loves."
A nagyszámú kommentár Schönbornt magyarázkodásra készítette és október elején egy előadásában arra hivatkozott, hogy pontatlan fogalmazása okozta a félreértéseket. Ő az evolúciót szellemi történelmünk egyik nagy művének tartja, és számára az evolúció és az isteni teremtés nem zárja ki egymást, hanem mivel az egyik tudomány a másik pedig vallás, sokkal inkább kiegészítő szerepük van.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Gianfranco Basti, a vatikáni Science, Theology and Ontology Quest (STOQ) vezetője egy november eleji sajtótájékoztató alkalmával, egyúttal megerősítve II. János Pál 1996-os szavait. Azonban néhány nappal később XVI. Benedek arról beszélt, hogy a világot egy "intelligens projectként" kell felfogni, és a természetes világ mögött egy kreatív ok található. Vajon azt jelzi-e, hogy a Vatikán állápontja az evolúciót és ID-t illetően változóban van? Coyne atya szerint ilyesmiről szó sincs, s ezt látszik alátámasztani a pápa egyik könyve, melyet még Ratzinger bíboros korában írt. "Kezdetben" című művében bíborosként a pápa kiállt az előzőleg már említett dualista felfogás mellett, azaz, hogy a tudomány és a vallás különböző rendszerben értelmezhető, így semmiképpen sem lehetnek egymásnak ellentmondóak, csak egymás kiegészítői:

"We cannot say: creation or evolution, inasmuch as these two things respond to two different realities. The story of the dust of the earth and the breath of God, which we just heard, does not in fact explain how human persons come to be but rather what they are. It explains their inmost origin and casts light on the project that they are. And, vice versa, the theory of evolution seeks to understand and describe biological developments. But in so doing it cannot explain where the "project" of human persons comes from, nor their inner origin, nor their particular nature. To that extent we are faced here with two complementary -- rather than mutually exclusive -- realities."

Mindent egybevetve tehát, az ID tábornak nincs sok örömre oka; eleddig a katolikus egyház hivatalos álláspontja nem változott (bár nem kétlem, hogy az egyházon belül is bizonyos mértékben különbözhetnek az álláspontok) és kitart az előző pápa hagyománya és az evolúció elméletének alapgondolatai mellett.

0 Tovább

Agyal a hal

Az, hogy agyunk befolyásolja a társas viselkedésünket (is) közismert, de vajon szabályozhatja-e társas viselkedésünk az agyunk működését? Erre keresi a választ Russ Fernald, aki tegnap tanszékünkön tartott egy rövid előadást.
A kérdés vizsgálatához olyan modell organizmusra van szükség, amely viszonylag egyszerűen vizsgálható, ugyanakkor komplex szociális viselkedéssel rendelkezik, ezért esett Fernaldék választása egy Tanganyika tóból származó bölcsőszájú halra, a Haplochromis burtoni-ra.

A H. burtoni hímjeinek domináns (T) egyedei feltünő színezettel, jól fejlett ivarszervekkel és saját kis teritóriummal rendelkeznek, míg a szubordináns (NT) hímek mindezeknek híjján vannak, külsejükben teljesen megegyeznek a nőstényekkel. A dominancia gyakorlatilag kizárólag a méret alapján jön létre, a nagyobb halak dominánsak lesznek, a kisebbek (értelemszerűen) nem. Azonban ez a hierarchia egyáltalán nem bebetonozott, sőt igen dinamikusan változó: T hímből bármikor válhat NT hím és vice-versa. (Ez már csak azért sem ritkaság, mert a domináns hímek érdekes módon lassabban növekednek a szubordináns hímeknél, így viszonylag gyakran fordulhat a kocka.) A társadalmi státusz megváltozása azonban magával hordozza a viselkedésbeli- és élettani tulajdonságok megváltozását is, melyek közül néhány (ivarszervek méretének növekedése vagy csökkenése) hetekig is eltarthat, mások azonban percek alatt bekövetkeznek. A dominánsból szubordinánssá vált hím szinte egyből elveszti színezetét és agresszív területvédő viselkedését (bár ezek teljes elvesztése igazából hetekig tart, ugyanis amikor a terület új ura nincs a közelben, a trónról letaszajtott egy kicsit legénykedik még azért; hiába, nehéz belenyugodni a dicsőség elmúlásába ... ;-)). És természetesen fordított esetben megjelenik a színezet és agresszív viselkedés.

A kérdés tehát adott: mi játszódik le a hal fejében (szó szerint) ilyenkor? Mivel gerincesekben a párzási viselkedés egyik fontos szabályozója a hipotalamuszban keletkező gonadotropin termelést serkentő hormon (GnRH) Fernaldék először ezt vizsgálták meg T és NT hímekben. A H. burtoni-ban előforduló három GnRH közül csak egyik esetében fedeztek fel különbségeket: bár a GnRH1-t termelő sejtek száma azonos volt a különböző egyedekben, méretük mintegy nyolcszor nagyobb volt a T hímekben. A sejtméret változása T->NT átmenet estén 3 hetet, fordított esetben 1-2 hetet vett igénybe [1].
Mivel azonban az első fiziológiás változások hetek helyett percek alatt lejátszódnak, valószínűtlen, hogy a GnRH1 lenne értük a felelős. A kulcsmolekula feltehetően egy, az idegrendszer plaszticitásában is fontos szerepet játszó transzkripciós faktor, az egr-1. Ez azért látszik ésszerű magyarázatnak, mert a szociális ranglétrán betöltött hely változása az egr-1 mRNS szintjét is befolyásolta (kb. 20 percen belül) , sőt általában a GnRH1-t termelő sejtek környékén növekedett meg a szintje! [2]

Mint az elején utaltam rá, a hímek számára akkor sincs veszve minden, ha hosszabb-rövidebb ideig NT hímként kell tengetniük életüket. Bár kétségtelen, hogy a helyzet stresszes (a cortisol nevű stresszhormon szintje ugrásszerűen megnő), az idő az Ő számukra dolgozik. Ugyanis T hímekben a szomatosztatint, egy növekedési hormon antagonistát tartalmazó idegsejtek mérete háromszorosa az NT hímekben megfigyelhető sejtméretnek, ami valószínű oka lehet a növekedésük lelassulásának [3]. Márpedig ez azt jelenti, hogy előbb-utóbb akad valaki, aki az aktuális domináns hímnél nagyobb és erősebb lesz :-).

És hogy valami ilyesmi működik-e bennünk emberekben is? Ki tudja. De azért el lehet játszani a gondolattal.


[1] White SA, Nguyen T, Fernald RD. (2002) Social regulation of gonadotropin-releasing hormone. J Exp Biol. 205(Pt 17): 2567-81.
[2] Burmeister SS, Jarvis ED, Fernald RD. (2005) Rapid behavioral and genomic responses to social opportunity. PLoS Biol. 3(11): e363. Epub 2005 Oct 18.
[3] Hofmann HA, Fernald RD. (2000) Social status controls somatostatin neuron size and growth. J Neurosci. 20(12): 4740-4.
0 Tovább

A nagy "biotech-fegyver" para...

Az aktuális Népszabadságban a Tudományos Világfórumon részt vevő Lax Péterrel készített interjút és a Hargittai István előadásáról írt beszámolót olvasgatva egyszer csak megakad a szemem:

"Ma a tudós felelőssége abban nyilvánul meg, hogy a biotechnológia nemcsak fantasztikus erejű fegyverek megalkotását teszi lehetővé, amelyektől máris félnünk kell, hanem amelyekre már ma gondolni kell, holott ezek az eszközök még nem is léteznek. Nem biológiai és nem vegyi fegyverekről beszélek, hanem kifejezetten biotechnológiai fegyverekről, amelyek képesek megváltoztatni génállományunkat, embereket szolgává, rabszolgává "butítani", vagy átalakítani tulajdonságaikat, szaporodási, tanulási képességeiket, tehát egy rettenetes veszéllyel nézünk szembe és ha ezzel nem foglalkozunk, akkor készületlenül érhet minket - hangsúlyozta a professzor."
Minden tiszteletem Hargittai Istváné és az idézett résztől eltekintve számomra az egész nyilatkozata nagyon szimpatikus, de itt ezzel együtt a legvisszafogottabb amit mondani tudok, hogy (amennyiben valóban ezt mondta, lásd később) túl sok sci-fit olvasott.

Ugyanis egy ilyen "biotech-fegyver" mai ismereteink szerint teljesen utópisztikus. Igaz, valóban rendelkezésünkre áll az emberi genom (durva) szekvenciája és halad az emberek közti variációt feltérképező HapMap project is, felvetve a hosszú távon talán reális veszélyt, hogy egyes csoportokra jobban ható biológiai fegyvert fejleszthet ki valaki (mint ahogy ma is ismertek olyan gyógyszerek, amelyek egyes népcsoportok esetében hatásosabbak). DE: ahhoz, hogy a genomot megváltoztathassa ez a "fegyver" retrovírus alapú kellene legyen. Ezzel az a gond, hogy egyrészt cseppfertőzéssel terjedő retrovírust tudtommal (szerencsére) nem ismer a tudományt, másrészt pedig ez a virális "fegyer" igencsak kétélű lenne. Kétélű, mert annyira azért az egyes népcsoportok nem különböznek egymástól, hogy a vírus molekuláris evolúciója ne tudná áthidalni ezt a távolságot. Így könnyen lehet (sőt, szerintem igencsak valószínű), hogy akárcsak néhány nap/hét múlva egy ilyen vírus már nemcsak a célzott csoportot tizedelné, hanem szinte minden mást is. Emellett hab a tortán, hogy Hargittai kifejezetten komplex tulajdonságokat említ (tanulás, intelligencia, szaporodás), amelyeket nem egy magányos gén szabályoz, hanem általában számos génből álló összetett szabályozó rendszerek (melyeket nem is értünk teljesen). Azaz igen valószínűtlen, hogy találnánk egyetlen olyan gént amely befolyásolásával olyan mértékű viselkedésbeli változást lehetne elérni, mint amire az idézet utal.

Ui: Mivel Jula személyében beépített informátorunk is van a happeningen, az Ő beszámolója alapján pontosítanom kell. Az inkriminált idézet minden valószínűség szerint nem hangzott el, egyszerűen a Népszabi tudósítója engedte szabadjára a fantáziáját, kiszínezve amit hallott. Csak reménykedni tudok, hogy az illető személye nem egyezik meg a lap ismeretterjesztő cikkeiért felelős szerkesztőjével.... :-/

0 Tovább

IDőközi választás

Az utóbbi napokban egy kicsit rájár a rúd az amerikai kreacionistákra (oh pardon, "értelmes tervezés" (ID) hívőkre ;-)). Igaz, hogy csöppnyi megnyugvást nyerhetnek abból, hogy Kansas-t sikerült (megint) nemzetközi közröhej tárgyává tenniük (talán nem véletlen, hogy a Popular Science szavazása szerint kansasi biológiatanárnak lenni a 3. leghálátlanabb tudományos elfoglaltság), de alapvetően a hírek nem túl kedvezőek számukra.

A doveri ID perben (erről bővebben itt, itt és itt) Barbara Forrest kétséget kizáróan bemutatta, hogy kvázi átkopipésztelték a "kreacionimzust" "intelligens dizájnra" az "Of Pandas and People" (a legismertebb ID-s tankönyv) írói, miután a Legfelső Bíróság csúnyán elmeszelte a "tudományos kreacionizmus" (creation science) oktatását az iskolákban (Edwards v. Aguillard, 1987). (Egyébként éppen ezért küzdöttek/-enek kézzel lábbal az ID és a kreacionizmus közötti megegyeztetés ellen, mert ezzel az ID automatikusan alkalmatlanná válna az iskolákban való oktatásra. Mint ahogy valószínűleg idővel amúgy is...) Továbbá: Michael Behe, ID félisten, tanúskodása szintén felejthetetlenül szórakoztató perceket szerzett az evolucionistáknak, hiszen addig csűrte-csavarta a mondanivalóját, amíg sikerült az asztrológiából is tudományt gyártania; az IDs zászlóhajó, a Discovery Institute szóvivője nyilvános szóváltásba került a doveri (volt) iskolai bizottságot védő Thomas Moore Law Center szóvivőjével, az ID tanításával kapcsolatban; az iskolai bizottság legkreacionistább tagját pedig hazugságon kapta a bíró.

És mintha mindez nem lenne elég a tegnapi választások alkalmával a meglehetősen republikánus doveri nagyközönség kiseprűzte az ominózus iskolai bizottság mind a nyolc (republikánus) tagját, hogy helyükre demokratákat válasszon. Szóval van még remény Kansasban is ... ;-)

0 Tovább

tg-cbmass-20121025

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek