Legyen eszed a mozgáshoz

Az alábbi ábra egy egyszerű korreláció, abból azonban az érdekesebb fajta: a függőleges tengelyen a fogamzástól a járás elkezdéséig eltelt napok száma látható, míg a vízszintesen a kifejlett példányok agyának tömege (mindkettő logaritmikus skálán). Ami észreveendő, hogy az agy fejlődése és a motoros készségek kialakulása közt nagyon szoros összefüggés van az emlősökben.

A telt körök olyan fajokat jelölnek, amelyek a teljes talpukon járnak, az üresek pedig amelyek részben vagy egészben lábujjon "tipegnek".

Mindenesetre ez jópofa magyarázatnak tűnik arra, hogy miért tart kb. egy évig, hogy egy kisgyerek elkezdjen járni, bár természetesen azért a korreláció maga még nem funkcionális magyarázat.


Garwicza M, Christenssona M, Psounib E (2009) A unifying model for timing of walking onset in humans and other mammals. PNAS 106(51): 21889-21893.

0 Tovább

Tasi iskolába megy

Csak sajnos nem azért, hogy tanuljon, hanem, hogy (úgymond) tanítson.

(2. rész, 3. rész, 4. rész, 5. rész)

(Köszönet a linkért Ambrus Géza Gergelynek.)

20 Tovább

Építkezők

A különböző oktopusz fajok általában a biológusok nagy kedvencei, mert hihetetlen álcázó képességük, sajátos mozgásuk (különösen kombinálva), és viselkedésük úgy általában arra szolgál első osztályú bizonyítékot, hogy az intelligencia magas foka nem csak gerinces fajokban alakulhat ki.

A legújabb trükkjük, amiről lehullt a lepel, az nem kevesebb, mint az eszközhasználat.

Az indonéz partok mellett figyelték meg, hogy az ott élő Amphioctopus marginatus egyedeielőszeretettel cipelnek magukkal kókuszdióhéjakat, hogy azokat később menedékként használják.

Mindez abban különbözik a remeterák esetétől,  hogy az állatok hosszú távokon keresztül hajlandóak karjaik között cipelni a héjakat, amelyek kifejezetten gátolják őket a mozgásban és közben semmifajta védelmet nem nyújatnak (lásd a videót).

Mivel a kettőbe vágott kókuszdióhéjak az emberi tevékenység eredményeként kerülnek a vízbe, feltételezhető, hogy eredetileg a viselkedés nagyméretű kagylóhéjak felhasználására alakult ki, és az okotpuszok csak később "váltottak" a könnyebb kókuszhéjra.


Finn JK, Tregenza T, Norman, MD (2009) Defensive tool use in a coconut-carrying octopus. Curr Bio 19(23): R1069-R1070.

1 Tovább

Nekimelegedve

Az egyik legérdekesebb, nem szakmai dolog, amit az elmúlt év során a bővebb értelemben vett szakmai blogokat olvasgatva tanultam, az volt, hogy az amerikai újságok véleményrovataikban is ellenőrzik a publicisztikák ténytartalmát (elvileg, legalábbis). Mert, ugye, "comment is free, but facts are sacred". Épp ezért generált meglehetősen nagy hullámokat, amikor a Washington Post lehozott egy publicisztikát Geroge Will tollából, aminek a tényei hadilábon álltak a valósággal.

Ez innen nézve meglehetősen szokatlannak tűnik, hiszen az egyetlen elv, amit a magyar újságok és portálok követni látszanak az az, hogy "a papír mindent elbír, a merevlemez pedig még akár többet is".

Most éppen a Hírszerzőn megjelent Gere Ádám publicisztikát használhatjuk amolyan case-studyként.

Gere, Sarah Palin magyarhangjaként, azt próbálja bizonygatni, hogy az ún. "climategate" aporopóján (amire mindjárt visszatérünk), hogy a klímakutatók mennyire, de mennyire elképezstően sokat hazudtak. Az elemi gond az írással mindössze az, hogy a felsorolt "tényanyag" gyakorlatilag fiktív.

Nincs sem helyem, sem energiám, sem időm arra, hogy az összes durva hibát kielemezzem, így álljanak itt csak a legszembeötlőbbek:

  • tény, hogy az elmúlt százötven év alatt a Föld hőmérséklete 1,5 C fokkal növekedett (ennek a kétharmada az 1940 előtti időszakra esett).” - nem igaz, hiszen 1855 óta kb 0.8 C-vel nőtt a hőmérséklet, ebből 0.6 C az elmúlt három évtizedre esett;
  • A Föld általunk ismert öt jégkorszakából négyben a légkör CO2 tartalma nagyságrendekkel volt nagyobb, mint a mai.” - abszolút nem igaz (A kommentek közt blogen mutatott rá, hogy itt a "jégkorszak" feltehetően nem a köznyelvi értelmében, vagyis a glaciális szinonímájaként szerepel, hanem a ritkábban használt "globális lehűlés" értelemben fut. Ez utóbbi esetben lásd ezt. Illetve annyi megjegyzés még, hogy az aktuális CO2 szint most durván magasabb mint bármikor az aktuális lehűlés folyamán.);
  • a tudomány egyébként az 1970-es években a maihoz hasonló bizonyossággal állította, hogy a Föld hamarosan eljegesedik” - szintén faktuálisan hamis, de akárcsak a kreacionisták kedvenc mémjeit, ezt sem lehet lelőni, mert a “szkeptikusok” ebben hinni akarnak és kész.

Ezen túl még van egy rakat csúsztatás itt, ahol a felhasznált szám nem légbőlkapott, de nem a valódi kontextusában van feltüntetve, hanem szándékosan úgy, hogy úgy tűnjön, mintha az Gere állítását támasztaná alá.

Ezek között van az is, amely szerint "sok "klímaijesztgető" legnagyobb csalódására, a Föld hőmérséklete nem változott, sőt enyhén lehűlt 1998 óta, a folyamatosan növekvő CO2-emisszió dacára". Azért emelem ezt ki, mert mára ez az érv kb. olyan lett a klíma-szkeptikusok számára, mint kreacionistáknak a "fosszilis anyagban levő lyukak". Szemüknek tetsző, de alapvetően hibás logikájú.

Ez az érv egyrészt azért problémás, mert kiemel egy hosszú adathalmazból egyetlen pontot, és a hosszú távú trend helyett azon lovagol. (Külön finomság, hogy mindezt egy matematikus teszi, de persze láttunk már kreacionista biokémikust is a blogon.)

Másrészt az sem elhanyagolandó, hogy több szervezet nézi a világ hőmérsékletének változását és hoz létre adatsorokat a különböző mérési adatokból. A cikkben lobogtatott 1998-as év a Hadley Center adatsorából származik (lent, bal oldalt), ami csak a földfelszíni hőmérsékletet vizsgálja, és hiányzik belőle minden, ami pl. az arktikus tengerekre vontakozna, pedig a felmelegedés azokat kiemelten érinti (lásd fenti, a GISS adatai alapján készült ábra). Ráadásul az óceánok hőtartalma 1998 óta általánosan is jelentősen nőtt, tehát nem arról van szó, hogy a Föld nem nyelt el extra hőt az utóbbi időben. A NASA saját elemzése (jobbra) több dolgot is igyekszik figyelembe venni és más eredményre jut: itt 2005 a legmelegebb év és 1998 ill. 2007 holtversenyben a második (1998 azért volt különösen meleg, mert erősen érvényesült az El Niño hatás).

Abban azonban mindkét adatsor egyetért, hogy a most záródó évtized volt 1850 óta a legmelegebb ismert, szóval arra utalgatni, hogy a felmelegedésről beszélni botrányos, elég sajátos megközelítés.

(Az is jól mutatja, hogy miért fölösleges ennyire ráizgulni ‘98-ra, hogy 1990 környékén már volt egy ilyen “lehűlés”, nem is beszélve a negyvenestől a hetvenes évekig tartó periódusról (amit egyes aeroszolok megnövekedett légköri koncentrációja okozott) ameylek után hamar jöttek az újabb meleg rekordok. A trend nem változott.)

És akkor térjünk vissza az egész iromány apropójára az ún. Climategate-re. Ha még létezne élő ember aki nem tudná, arról van röviden szó, hogy ismeretlen hackerek betörtek a University of East Anglia - Climate Research Unit szervereire és onnan klímakutatók több megányi, többnyire személyes levelezését töltötték le, majd fel egy orosz szerverre (ami miatt páran azt kezdték pedzegetni, hogy esetleg az orosz titkosszolgálat áll a dolog mögött). Az email hegyből aztán a szkeptikus blogok kiemeltek néhányat, amelyek nyelvezete vagy félreértelmezhető szakmai zsargonban íródott, vagy jól mutatta, hogy a kutatók is emberek, tépelődnek az adataikon, ill. ők is dühbe jönnek néha és nem épp illemtankönyv szabályainak megfelelően írnak olyan kollegáikról, akikkel nem értenek egyet, de az a következtetésm, hogy az egész klímaváltozás most egy rohadt nagy hoax természetesen nem igaz (de lásd még itt és itt és itt és itt is).

A történet egyetlen valóban kínos pontja az, hogy a CRU igazgatója Phil Jones meg akarta akadályozni, hogy a levelezés Freedom of Information Act alapján kiadatódjon kákán is csomót kereső "szkeptikusok" számára, ezért arra kért kollegákat, hogy töröljenek emaileket. Ez nem védhető dolog (bár arra nem utal semmi, hogy valóban megsemmisültek emailek), még akkor sem, ha figyelembe véve, hogy mi mindent összeökörködtek az említett 1998-as adattal a "szkeptikus" körök, érthető hogy a kutatóknak fenntartásaik voltak kiadni olyan irományokat, amelyekben azt tárgyalják, hogy hogyan lehet a kurrens modellekbe ugyan jól illeszkedő, de a lineáris melegedést váró közvélemény számára nehezebben emészthető adatokat bemutatni. Nota bene, Phil Jones azóta, nagyon helyesen, félreállt.

Két másik "vádpont" az ironikusan-groteszk kategóriába sorolható leginkább. Az egyiknek az az aporpója, hogy az emailek tanúsága szerint két "szkeptikus" cikk megjelenése komoly indulatokat kavart, amelyek kapcsán a levelezők felvetették, hogy a szakmailag megkérdőjelezhető cikkek megjelenése miatt talán felelősségre kellene vonni a szerkesztőket. Ilyesmire végül nem került sor, de az egyik cikk megjelenése miatt a Climate Research újság fél szerkesztősége lemondott (tilatkozásul), az újság pedig kínos magyarázkodásban ismerte el, hogy a cikk következtetése nem következik adataiból. A másik cikk (amit az egyik legnagyobb "szkeptikus" honlap, a ClimateAudit üzemeltetője, Steve McIntyre jegyez) soha ki sem került peer-reviewra, hanem az Energy & Enviroment felelős szerkesztője beismerten politikai meggyőződésből közölte le.

Ennél is viccesebb a "megsemmisített adatokra" vonatkozó vádaskodás, hiszen egyrészt az eredeti adatok máig megvannak a mérőállomásokon, másrészt a kiszórt adatok olyan mérőegységekre vonatkoztak, amelyek környékén valami olyasmi épült, ami megzavarhatta a működésüket és így melegebbet mutattak. Figyelembe véve, hogy a “szkeptikus”-tábor egyik "hőse", Anthony Watts, állandóan azért visít (alaptalanul), hogy a globális felmelegedést csak a körbebetonozott meteorológiai állomások miatt érzékeljük, azért itt igencsak kileng az iróniaméter; nem más ez, mint a jól bevált "sapka van rajta" érv.

Az igazság az, hogy a felmelegedést a hőmérőkön kívül az élővilág is jól jelzi, ráadásul mára nyilvánvaló lett, hogy szó sincs megalapozatlan ijesztgetésről az aggódó klímakutatók részéről: eddigi előrejelzéseik inkább alálőttek a később valóban mért értékeknek.

Mint arra a Nature egyik publicistája, Phil Ball is rámutat blogjában, alapvetően három eset van: vagy több ezer kutató hülye és nem tudja értelmezni az adatokat, vagy több ezer kutató, pontosan meg nem nevezett ok miatt, rejtegeti a valóságot, vagy esetleg alapvetően mégis igazuk van ...

27 Tovább

Kilóg a kígyóláb - 2.

Amikor egyes kígyók elcsökevényesedett hátsó végtagjairól (ill. azok kialakulásáról) esik szó, mindig szívesen felidézem, hogy a kezdet-kezdetén, a blog indulásakor erről szólt a legelső poszt. Nem véletlenül persze, hiszen kevés izgalmasabb téma van egy fejlődésbiológus számára, mint a csökevényszervek, az élőlények közös leszármazásának legszebb bizonyítékai.

Hasonlóan a cetek hátsó végtagjainak történetéhez, a kígyók esetében is elkezd kialakulni a végtagbimbó (A,B), csak később valami miatt nem marad meg. Eltűnik a fejlődő embrióban és vele együtt annak az esélye is, hogy kialakuljanak a végtagok. (Bár boák esetében egész csökevényesen megmaradnak, és a rendelkezésünkre álló fosszíliák, ill. genomi szakaszok segítségével rekonstruálható, hogy miként és feltehetően miért tűntek el a hátsó vegtagok.)

Mint minden csökevény szervnél, a kígyóknál is belefutunk időnként atavizmusokba, amelyek kicsi, de jól felismerhető lábakat eredményeznek (C), akárcsak a három éve Japán partjainál kifogott delfin esetében.

Az atavizmusok mértéke persze különböző lehet, de az idén szeptemberben Kínában felfedezett jószág mindenképpen valami rekorder lehet. Mint látható egy szinte teljesen komplett hátsó végtag lóg ki a jószágból. És mivel a kép önmagéárt beszél, én itt kb. be is fejezném...


Boughner JC, Buchtová M, Fu K, Diewert V, Hallgrímsson B, Richman JM. (2007) Embryonic development of Python sebae - I: Staging criteria and macroscopic skeletal morphogenesis of the head and limbs. Zoology (Jena) 110(3): 212-230.

5 Tovább

tg-cbmass-20121025

blogavatar

Phasellus lacinia porta ante, a mollis risus et. ac varius odio. Nunc at est massa. Integer nis gravida libero dui, eget cursus erat iaculis ut. Proin a nisi bibendum, bibendum purus id, ultrices nisi.

Utolsó kommentek